A kis patak vize a nyári kiszáradást követően most vígan csobog, helyenként 30-40 centiméter mélységet is elér. Ez olyan mélyedésekben figyelhető meg, ahol a vadak az átjárás során alagutat képeztek a medret sűrűn benövő nád között. Ezen a vidéken ugyanis több egyedből álló őz rudli él. Kicsi szerencsével és az átlagnál jobb felszereléssel értékelhető fotót is lehet róluk készíteni.

Az eső után keletkező tócsákban a miniatűr világ is érdekességet tartogat. Öt-hat centiméter átmérőjű úszó szigetek formájában izeg-mozog az ugróvillások tömege. Ezek a milliméteres, nyughatatlan ízeltlábúak elkorhadt növényi darabkákkal táplálkoznak. Az enyhe idő miatt most januárban is találkozhatunk velük.

A Károlyi dűlő és a Kormuth dűlő közé eső területen, a patak mellett súlyos és rendszeres természetkárosítás nyomai vannak. Mezőgazdasági fólia, papír, Raschel zsák, valamint öntözőcső és növények égetésének maradványai fekszenek a gát szélén. A szemét a patak felé is lehullott.

Kihordott vacakok a vízfolyás melletti, valaha volt kiserdőben is fellelhetők. Itt harminc éve még óriás nyárfák álltak, a csipkebokros csalitosban fülemülék fészkeltek és daloltak. Később valakik apránként kivágták a matuzsálemeket, amiken függőcinegék is szövögettek nyaranta. Már csak néhány fa és pár zsák hulladék lakik ott.

A Kormuth dűlő és a Kis-Gerje kereszteződésében korhadó fahíd szolgál már igen sok évtizede. Anyagában és szerkezetében megrokkant, ezért mindkét oldalról tábla hirdeti, hogy behajtani tilos. A keréknyomokból látható, hogy akinek arra van dolga, mégis kénytelen valahogy átjutni a patakon, mivel az Ugyer első dűlői innen indulnak és sokan élnek azon a külterületi részen.

A patak és a Mizsei út közötti földön több éve üzemel a nagy kiterjedésű napelempark.

Szöveg és fotók: Lénárd Ágnes