Az úgynevezett csurgaléklé akkor alakul ki, amikor az esővíz, a hóolvadék vagy más nedvesség átszivárog a hulladékrétegeken, miközben felold különféle szerves és szervetlen anyagokat, nehézfémeket, sókat, vegyszereket, esetenként kórokozókat is. Ez a folyadék erősen szennyezett lehet, ezért környezetvédelmi szempontból komoly problémát jelenthet, ha kezeletlenül jut ki a természetbe. A kezeletlen csurgaléklé talaj- és talajvízszennyezést okozhat, veszélyeztetheti az ivóvízbázisokat, károsíthatja az élővilágot (pl. vizekbe jutva oxigénhiányt, halpusztulást okozhat), hosszú távon toxikus anyagok felhalmozódásához vezethet az ökoszisztémában. A lerakásra kerülő hulladék jelentős csökkentése mellett a csurgalékvíz kezelése érdekében is komoly előrelépést tett a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Társulás a 2017-óta tartó projektjében.

A KEHOP_PLUSZ-2.3.10-24-2024-00013 azonosítószámú, "Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése a Duna-Tisza közi régióban, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre" című projekt keretében Pest és Bács-Kiskun vármegyékben a hatékonyabb hulladékgazdálkodás érdekében egy hosszabb távú fejlesztés valósult meg. A 2017. 11. 23-án KEHOP-3.2.1-15-2017-00027 azonosítószámon indult projekt 101 Duna-Tisza közi település hulladékgazdálkodását modernizálta összesen 13,583 milliárd forint uniós forrásból, amelyből a KEHOP_PLUSZ szakasz uniós támogatási összege 5,190 milliárd forint. Az uniós támogatás mellett közel 2 milliárd forint központi költségvetési támogatást használtak fel a megvalósítás során.

A fejlesztési munkálatok kiemelt helyszínei Kecsemét, Cegléd és Monor voltak. A kapcsolódó építési munkálatok mellett jelentős eszközbeszerzések (szelektív gyűjtésre alkalmas edények, hulladékgyűjtő autók beszerzése) és szemléletformálási projektrészek is megvalósultak. Az különböző kivitelezési munkálatok a hatékonyabb szelektív gyűjtést eredményező folyamatok rendszerbe illesztését tették lehetővé és mindhárom projekthelyszínen kiemelt jelentőséggel kezelték a különösen szennyező csurgalékvíz biztonságos elvezetését és tárolását.

A csurgaléklé komoly környezeti kockázatokat hordoz, ha nem kezelik megfelelően. Ezért a hulladékkezelés során kiemelt figyelmet kell fordítani annak összegyűjtésére, tisztítására és ellenőrzésére. A fenntartható hulladékgazdálkodás egyik kulcseleme, hogy minimalizáljuk a csurgaléklé keletkezését, és megvédjük környezetünket annak káros hatásaitól. A csurgaléklé azért veszélyes, mert sokféle mérgező és szennyező anyagot tartalmaz, amelyek súlyosan károsíthatják a környezetet és az emberi egészséget is. A csurgaléklé átszivároghat a talajon, és elérheti a talajvízrétegeket. Ha ez megtörténik, a szennyezett víz akár kutakba is bekerülhet, és ivóvízszennyezést okozhat. A benne lévő nehézfémek (pl. higany, ólom) és toxikus vegyületek mérgezőek lehetnek a növényekre, állatokra és mikroorganizmusokra. Ha vízbe kerül, a csurgaléklé csökkentheti az oxigéntartalmat, ami halpusztuláshoz is vezethet. A csurgaléklében kórokozók is lehetnek (pl. baktériumok, vírusok), amelyek fertőzéseket okozhatnak, ha kapcsolatba kerülünk vele vagy közvetetten fogyasztjuk el a szennyezett vizet. A talajban és vizekben felhalmozódhatnak a mérgező anyagok, és évtizedekig károsíthatják a környezetet. Ezek az anyagok bekerülhetnek az élelmiszerláncba is, így közvetetten az emberek szervezetébe is. A csurgalékvíz nehezen tisztítható. Ha nem kezelik megfelelően, a szennyezés tartós és nehezen visszafordítható lehet. A csurgaléklé összetétele függ a hulladék típusától (pl. kommunális, ipari vagy veszélyes hulladék), a hulladék korától, a csapadék mennyiségétől, valamint a helyi geológiai és klimatikus viszonyoktól. Gyakran ammóniát, nitrátokat, nehézfémeket (pl. ólom, higany, kadmium), szerves anyagokat (pl. huminsavak), kórokozó mikroorganizmusokat tartalmaz.

A csurgaléklé megfelelő kezelésére a projekt során a hulladéklerakókban külön rendszereket építettek ki. Emellett a lerakók alján szigetelő réteget (pl. agyag vagy műanyag fólia) helyeztek el, hogy a csurgaléklé ne juthasson a talajba. Cegléden egy betonburkolatú komposztáló felület létesült és a csurgalékvíz-elvezetés kiépítése valósult meg. A kezelőteret szulfátálló, fagyálló, vízzáró betonból, csapadék-, és csurgalékvíz gyűjtő rendszerrel kibővítve valósították meg. Monoron komposztáló tér és konténeres átrakó állomás jött létre. Az átrakó állomás az összegyűjtött hulladékok átrakására szolgál: olyan helyeken, ahol a hulladékot a gyűjtés után távolabb kell szállítani, célszerű ezt az anyagot minél nagyobb mennyiségben és tömörségben szállítani a fajlagos szállítási költségek minimalizálása céljából. A csapadékvíz elszikkasztásra kerül az újonnan megépített csapadékvíz elvezető rendszerbe. A különösen szennyező csurgalékvíz elvezetése itt is rendezésre került. A csurgalékvíz az átrakóállomás konténerei alatt és a komposztáló téren keletkezik. A burkolt felület alatt rácsos folyókán keresztül végzik a csurgalékvíz elvezetését az ugyancsak e projekt keretében létrejött tározóba. A csurgalékvíz tározó alja szigetelt az elszivárgás megakadályozása érdekében. A stabilizációs térben keletkező csurgalékvizet zárt rendszerben összegyűjtve Kecskeméten is egy új csurgalékvíz medencébe vezetik tovább.

A 2017 óta tartó, komplex fejlesztés összesen több mint 600 ezer térségi lakos hulladékának kezelését modernizálta. A projekt minden eleme a szelektív gyűjtést, válogatást, és a hatékonyabb kezelést helyezte előtérbe: új kezelőcsarnok építése Kecskeméten, különböző gépek beszerzésére, hulladékgyűjtő edények vásárlása, csurgalékvíz-elvezető rendszerek kiépítése. 200 000 db száraz hulladék gyűjtésére alkalmas - a lakosság körében sárga kukaként ismert - gyűjtőedényt vásároltak és osztottak szét a térségben több mint 2 milliárd forint értékben, illetve 27 darab hulladékgyűjtő autó beszerzésére is sor került.

A projekt zárása: 2025.09.30.
Európai uniós finanszírozási arány: 87,719039%.