A projektet a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás koordinálta. A projekt zárórendezvényén Szemereyné dr. Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere hangsúlyozta: "Nagyot álmodtunk, mert szerintem senki nem hitt abban, hogy 101 településről egy ilyen hatalmas nagy térségi együttműködéssel előnyt tudunk kovácsolni, és nem is akármilyen előnyt. Hiszen egy olyan technológia valósult meg kecskeméti központtal, illetve Cegléden és Monoron is, amely nem csak a jelent szolgálja, hanem már a jövőt is a technológiai vívmányokkal." A polgármester kiemelte, hogy a projekt a térségi együttműködés példája is: több mint száz önkormányzat közösen dolgozott azon, hogy egy egységes, hatékony és hosszútávon működő rendszert építsen ki.

"Ez a beruházás a térség jövőjét szolgálja"

"A projekt nemcsak azért kiemelkedő jelentőségű, mert két vármegye összesen 610 ezer lakosát érinti, hanem azért is, mert mérföldkövet jelent Magyarország körforgásos gazdasági modellre történő átállásában. A körforgásos gazdaságra történő átmenet, amelyben a termékek, alapanyagok és erőforrások értékét a lehető legtovább megőrzik a gazdaságban, a hulladék keletkezését pedig a minimálisra csökkentik. Mindez lehetőséget kínál arra, hogy az innováció útján új és hosszútávon is fenntartható versenyeredmény kialakítására kerülhet sor hazánk és a hazai vállalkozások számára mind az Európai Unió határain belül, mind azon kívül." - mondta dr. Nagy Márta, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és geopolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Dr. Orbán Csaba projektvezető: "Technológiailag a legmodernebb rendszer"

Orbán Csaba, a Kecskemét MJV Polgármesteri Hivatal Közszolgáltatásszervezési és Környezetvédelmi Osztály osztályvezetője a fejlesztések technikai részleteiről számolt be. Kiemelte: "Ez a projekt nem csupán fejlesztés, eszközbeszerzés. Ennél sokkal összetettebb céljaink voltak 2017-ben. Egy fejlett, egy modern, hatékony és egységes közszolgáltatást álmodtunk meg itt a Duna-Tisza közén, amelyhez hiányoztak a megfelelő infrastrukturális feltételek és hiányzott az a rendszer, amelyet végül létrehoztunk. Orbán Csaba hozzátette, hogy a lakossági szolgáltatás is átalakult: több mint 200 ezer új szelektív gyűjtőedény került kiosztásra, és 27 új gyűjtőjármű állt forgalomba.

A kecskeméti telephelyen egy új kezelőcsarnokot hoztak létre, valamint bővítették a meglévő, elkülönítetten gyűjtött szelektív hulladékot feldolgozó üzemet, amely optikai válogató berendezésekkel kiegészülve a hulladék modernebb feldolgozását teszi lehetővé. A stabilizációs térben keletkező csurgalékvizet zárt rendszerben összegyűjtve új csurgalékvíz medencébe vezetik tovább. Cegléden egy betonburkolatú komposztáló felület létesült és a csurgalékvíz-elvezetés kiépítése valósult meg. A kezelőteret szulfátálló, fagyálló, vízzáró betonból, csapadék-, és csurgalékvíz gyűjtő rendszerrel kibővítve valósították meg. Monoron komposztáló tér és konténeres átrakó állomás jött létre.

A fejlesztések megvalósításra a Társulás részére a KEHOP_PLUSZ-2.3.10-24-2024-00013 számú projekt biztosított anyagi támogatást. A "Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése a Duna-Tisza közi régióban" című projekt a korábbi KEHOP támogatási időszakban 9, 39 milliárd forintból, míg a KEHOP PLUSZ időszakban több mint 5,190 milliárd forint uniós forrásból valósult meg.
Az Európai uniós finanszírozási arány: 87,719039%.