Patakunk augusztusra kiszáradt. A szeptemberi esők azonban mostanra felélesztették a parti növényeket és lassanként csordogál a víz a sással sűrűn benőtt legmélyebb részeken.
A Mizsei úti hídnál még éppen csak látható a változás, a pocsolyás területeket teljesen bevonta a békalencse. Szemfüles ceglédiek a felső szakaszokon biztatóbb mennyiségű vízről számoltak be. A Kis-Gerje átláthatatlanul elburjánzott növényzete alatt szintén sejteni lehet némi nedvességet.
A ködszerű csapadék hangulatos cseppekkel díszítette fel a vadvirágokat, fűszálakat, de még a megpihent lepkéket és rovarokat is. Ebből mutatunk most egy kis képtárat.
(Fotók és szöveg: Lénárd Ágnes)
