Ceglédinfo
Covid teszt 24 órán belül

Hír, program

Mi tudjuk, hogy mit eszünk meg - Tények és tévhitek a tanyasi életről

2020.05.26. 09:48 Rovat: Gazdaság
Mi tudjuk, hogy mit eszünk meg - Tények és tévhitek a tanyasi életről

A március óta eltelt idő elsősorban nem azt bizonyította Magyarországon, hogy egy új vírus milyen pusztító lehet, hanem, hogy a társadalom tagjai mennyire kiszolgáltatottak egy olyan struktúrának, amely egy új jelenség vélt, vagy valós hatására könnyedén megroppan.  Valóban veszélyhelyzet van, de ez nem most kezdődött: az emberek jelentős része képtelen lenne heteken, hónapokon keresztül életben maradni, ha nem lenne élelmiszeripar, amely pénzért táplálékot szolgáltat számukra. Mit tegyen, aki nem akar ebben a függő helyzetben élni? Sipos Mihállyal és Ruszkai Krisztinával, a Tulipános tanya és a Kapcsolat Alapú Lóhozállás lovasiskola vezetőivel beszélgettünk, akik nem mellesleg házaspárt alkotnak és önfenntartó tanyagazdaságban élnek. Obrácz-Nagy Ágnes riportja.

 

 

Mit javasolnátok annak, aki most megrémült ettől az új helyzettől? A bezártságtól, a kiszolgáltatottságtól, vagy, hogy lesz-e a következő napon élelmiszer a boltok polcain.

 

Bármikor jöhet egy újabb járvány, vagy bármi más fenyegetettség. Ez talán még csak a kezdet volt. A bezártságtól való félelem tanyasi közegben sem oldódik meg: tanyán is be van zárva az ember, csak itt talán nem kell azon aggódni, hogy ha bezár az összeszerelő üzem, akkor a következő napon mit fog enni. Bár, tegyük hozzá azt is, hogy egy önellátó ember nem azt eszi, amit akar, hanem azt, ami van. Ehhez az élethez az kell, hogy az emberek a szükségleteiket felmérjék. Nem az igényeiket, hanem a szükségleteiket! Igény és szükséglet között különbséget tenni, tudatosnak lenni - részben erről szól a második könyvem, a Fenntartható visszafejlődést követő új kötet, amely majd ősszel fog megjelenni. Mert rengeteg minden csak igénye és nem szükséglete az embereknek. Hatalmas feladás is van abban a szalonnában, amit az asztalra teszek. Hiszen azt a disznót másfél-két évig én neveltem, én etettem és helyette nem menő mérnöki állásom volt valahol.

 

Mi tudjuk, hogy mit eszünk meg - Tények és tévhitek a tanyasi életről

 

Mennyire könnyű egy átlagos embernek ez a váltás? Alkalmas területet találni, az önellátásban elindulni, illetve mennyiben van lehetősége a kezdő gazdaságoknak -esetleg - pályázaton támogatásokhoz jutnia?

 

A tanyasi létet továbbra is üldözött létformának tartom. Az, hogy a tanyák a hungarikumok listájára felkerültek, az jelen politikai körülmények között nem jelent semmit. Semmilyen pályázaton nem lehet elindulni - aki pályázatból tanyát vesz az ismeretségi körömben (pl.: fiatal gazda pályázat) ott nagyjából 100%-a belebukik. És azért alakul így, mert irreálisat vállal. Illetve, aki nem vállal irreálisat, az nem nyeri meg. Ráadásul a jelen kormány földpolitikája mindent megtesz annak érdekében, hogy a tanyasi létforma, az önellátó élet ne működjön. Vásároltunk egy tanyát, 14 hónap múlva került a nevünkre: amikor az összes környékbeli nagygazda azt mondja, hogy köszönöm, ez most nem kell. Ez jelentős rizikót, sok bizonytalanságot is magában hordoz.

 

De tegyük még azt is hozzá, hogy vannak olyan tanyára kiköltöző emberek, akik ezeket a hungarikumokat teszik tönkre azzal, hogy "buli-tanyákat" hoznak létre. Érdekes statisztika került múltkorában elém: 100 tanyavásárlásból 90-et kikapcsolódásra, kedvtelésre, szabadidő eltöltésére vesznek meg. Mindössze 10% vásárol gazdálkodási céllal. Aki pedig állatot is szeretne tartani, az végképp elenyésző számú. Minden 100 eladott tanyából 90 bulihely lesz, - fontos megemlíteni: az állattartási övezet kellős közepén - és nem tölti be azt, a magyar hagyományban gyökerező rendeltetését, ami talán már a honfoglalásig visszanyúlik.
Rendszeres probléma itt is a tűzijátékozás, a tehenészet, a lovarda és egyéb állattartó gazdaságok tőszomszédságában. Ez nagyon súlyos intelligenciahiányra vall. Sajnos a magyar nemzet határon belül, és most már határon túl is elég mélyre került intellektuálisan. És talán sokan - gondolatban - ezt is társítják már a tanyasi létformához. 

 

Mi tudjuk, hogy mit eszünk meg - Tények és tévhitek a tanyasi életről

 

A kilencvenes években - emlékeim szerint - általános volt, hogy hobbitelkeket műveltek az emberek. Ez kiindulásnak elégséges lehet? Mi a szükséges minimum?

 

Ez egy "ceglédikum"! Nem mindenhol volt ez szokás. Szerintem ez a tanyasi létforma korábban általános volt itt Cegléden, de aztán sikk lett városba költözni - egy ugyanolyan téves propaganda miatt, amivel ma is találkozhatunk. És a városi ház mellett volt az embereknek egy tanyája, földje, ahol aztán az épület összeomlott, majd buszból tettek rá valamit - mert itt szinte minden hobbitelken van egy fél busz. Oda kijárnak az emberek - és nem mondom, hogy kertészkedni. Sokkal inkább pusztítani a teremtett világot. (ásás, vegyszerezés, műtrágyázás, stb). Nézzük meg, hogy a mai emberek milyen világot teremtettek! Az intenzív mezőgazdasággal, a betegségüggyel, amit egészségügynek hívunk. Azzal, hogy a családok nem egyben vannak, hanem már mind a két félnek, anyukának, apukának dolgoznia kell (mondjuk) a gyárban, ahhoz hogy meg tudjanak élni. De ez valójában csak a félelmeikkel való sakkban tartás.
De visszatérve az alapgondolatra: egy minimális kis konyhakert - valljuk be - semmire nem elég. Egy falusi porta semmire nem elég. Egy falusi portán nem lehet önellátó egy család. A falvak nagy része teljesen urbanizálva van. Az emberek ott városi életet élnek. Van egy díszkertjük, füves udvaruk és eljárnak dolgozni. Falun élnek, de valójában olyan, mint ha az agglomeráció egyik lakóparkjában lennének, csak nagyobb füves udvart birtokolnak. Az ő stratégiájukról, ami eddig stabilnak tűnt, most egyértelműen kiderült, hogy nem az. De sajnos azonnali menekvés nincs. Ha bármilyen társadalmi probléma jön, abból azonnal nem lehet átlépni egy másik létformába. Meg kell tanulni az alapokat és nem biztos, hogy azonnal sikeres lesz a próbálkozás.

 

Illetve, gondolom az önellátáshoz az állattartás is alapvető feltétel…

 

Vagy olyan közösségek működtetése (faluközösségek, tanyaközösségek), ahol az emberek egymásra vannak utalva és ahol az állattartás megoldott. Ezek olyan csoportok, akik megtermelik a szükséges növényeket, állatokat tartanak, és ezeket egymás között cserélik, így nem egy gazdaságban kell mindent megoldani. Nálunk ez egészen addig nem fog működni, amíg az ország teljesen szét nem esik, mert ez egy kényszerközösség. Az állattartás alapvető fontosságú a tanyasi (önfenntartó) életben. De állatot tartani úgy, hogy a házaspár mindkét tagja bejár a városba dolgozni: felelőtlenség! Akár egy nehéz ellés is veszélyes így, de számtalan példa felhozható - az állatnak könnyen baja lehet. Biztosítani kell az állatoknak a folyamatos jelenlétet. Csak a saját példánkból tudom, hogy ez a hely nem működne, ha mi elmennénk nyaralni úgy, hogy nincs itt senki. Addig ne tartson senki állatot, illetve komoly dologba ne kezdjenek, amíg legalább az egyik fél nem tud otthon lenni.


A városi és tanyasi emberek végcélja ugyanaz: mi is egész nap azért dolgozunk, hogy legyen mit ennünk és az is, aki alkalmazotti jogviszonyban valaki másnak robotol. Csak máshogy tesszük.  A fennmaradásért és az élelemért dolgozunk, csak azzal a különbséggel, hogy mi tudjuk, hogy mit eszünk meg, a beosztott pedig az árát keresi meg, de fogalma sincs róla, hogy valójában mit fogyaszt el.


Ceglédben hatalmas potenciális lehetőség van, amit nem ismernek fel a helyiek. Inkább a betelepülő "gyüttmentek", azok, akik ezzel a lehetőséggel élnek, élni akarnak. Pedig ez nyitva van bárki számára. Hatalmas lehetősége lenne bármelyik családnak, hogy eladja a lakását, kiköltözzön egy Cegléd környéki tanyára és elkezdje magának megpróbálni előállítani a szükségleteket. Mert ez a jövő, ez a megoldás.

 

Obrácz-Nagy Ágnes

Értékelés: 4.83/12

Eseménynaptár

Ke Sz Cs Sz Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Aktuális programok

Jelenleg
nincsenek
programok...

Cegléd időjárása

meteoblue

Térségi Adattár

Régi honlapunk