Batthyány Lajos holttestét felesége, Zichy Antónia grófnő a családi kriptában akarta eltemettetni, de az osztrák hatóságok megtagadták ezt a kérését. Az ítélet végrehajtása után megtagadták a családtól, hogy a holttestet a családi kriptában temessék el. Több órán át a vesztőhelyen feküdt, majd a Rókus kórház halottas házába vitték, hogy aztán jeltelen sírban helyezzék el. A diktatúra tudatosan tette ezt, hogy a nemzet még csak ne is emlékezhessen rá. Ekkor lépett a tett színhelyére Szántóffy Antal, józsefvárosi plébános. Ő volt az, aki Batthyány Lajost utoljára látta, mert a felesége kérésére ő adott vigaszt az utolsó estén. Kieszközölte, hogy a Józsefvárosi temetőbe vigyék eltemetni. Azt a cselt vetette be, hogy a sírgödör nem megfelelő nagyságú, és éjjel titokban kilopták a holttestet és a ferencesek kriptájában helyezték el, a Mária oltár alatt-titkos szertartás keretében. Előzőleg ezt megbeszélték az akkori házfőnökkel, Dank Ágappal. Sírját egy befele fordított márványlappal rejtették el G.B.L. kezdő betűkkel - felirattal ellátva.  

Batthyány Lajos gróf átlőtt mellénye, amelyet a kivégzésekor viselt. Az özvegy ajándéka a Magyar Nemzeti Múzeum számára

Ezt a titkos sírt nyitották ki 1870-ben, s ünnepélyesen újra temették a hős miniszterelnökünket, a főváros szervezésében, a pesti Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra 1870. június 9-én. Ott volt maga az uralkodó, Ferenc József, aki kénytelen volt eltűrni, hogy a Szent Koronát a "szép akasztott", azaz az az Andrássy Gyula (és természetesen az esztergomi érsek) helyezze a fejére, akit ő korábban halálra ítélt, és távollétében kivégeztetett. De ha hivatalosan, királyként hozzájárul Batthyány újra temetéséhez, és ezzel rehabilitálásához, akkor az 1849-es "felségárulásban" kimondott ítélet jogtalanságát ismeri el. 

Ha a Ceglédi Református templom kertje fele járunk, emlékezzünk meg róla, s legyünk büszkék, hogy egy ilyen emlék itt van Cegléden!

Forrás www.múlt-kor.hu, Vasárnapi Újság 1780.VI.5