Ceglédinfo
Covid teszt 24 órán belül

Hír, program

Elismerések a Magyar Kultúra Napján

2020.01.26. 09:13 Rovat: Kultúra
Elismerések a Magyar Kultúra Napján

Némedi Tivadarné gyermekkönyvtáros, Reznák Erzsébet történész, múzeumigazgató és Banai Szilárd előadóművész zenepedagógus, dalszerző vehette át idén a Cegléd Város Kultúrájáért elismerést. A kitüntetéseket a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott ünnepségen adták át tegnap este.

Ünnepi köszöntő beszédet dr. Csáky András polgármester mondott:

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelt Emlékező Közösség!

 

Már legifjabb korunkban belénk vésődik, hogy egy nagyon egyszerű mondat után - "A patakban két gyermek fürdött A Kultúra A Műveltség Legyen Mindenkié!

 

- a magyar történelemleírás tündöklő csodája következik, az Egri csillagok. És még hajlott korunkban is megkönnyezzük szegény Nemecsek Ernő halálát A Pál utcai fiúkban. Szólásként mondjuk Vörösmarty, Petőfi, Arany János, Ady, József Attila, Radnóti néhány sorát. Az anyanyelven, a történelmen kívül ez az, ami összekapcsol bennünket. Épp az irodalom, a művészet az, ami a lelkünket forrasztja össze.

 

Ceglédet gyakran látogatják meg a kultúra angyalai. Művelődési intézményeinkben, iskoláinkban, a templomainkban seregével vannak értékes koncertek, előadások, színdarabok és versműsorok. Köztereinken kiváló szobrok emlékeztetnek a magyar múltra.

 

Mi bátran gyakoroljuk Kodály Zoltán tanítását, hogy "A zene legyen mindenkié!". Tanár úr még azt fűzte hozzá, hogy "Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi […] azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.". Nos, ha még nem is virágos  ez a rét, de nem is sivatag, hiszen mi úgy visszük tovább a kodályi tanítást, hogy az irodalom és a művészet is legyen mindenkié! Ehhez például megnyugtató módon és távlatosan kell megoldanunk a Patkós Irma Művészeti Iskola elhelyezését. Nincs olyan szabálykönyv, amely tiltaná, hogy akár más területeken is - legalább egyes karok befogadásával - ne érinthetné meg Ceglédet a felsőoktatás.

 

Ha itt akarjuk tartani a fiataljainkat, akkor emberi utakat kell megnyitnunk előttük. Nem mondom, hogy egy-két esztendő feladata ez, és sajnos azt sem mondhatom, hogy jók ehhez az országos kulturális, oktatási kilátások. Azt azonban éppen ezért a leghatározottabban mondanom kell, hogy ilyen alkalmakon ma már nem elég a szokásos emelkedettséggel arról beszélni, hogy 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc pontot tett a Himnusz végére és ennek emlékezetére ünnepeljük a magyar kultúrát. Ez ma már nem elég. Észre kell vennünk a magyar kultúra válságjeleit! Hiszen a hétköznapokban is bántó, hogy az emberi viselkedés, az egymás elfogadásának kultúrája nehezen gyógyíthatóan megromlott. A társadalmi együttélés, az egymáshoz való viszonyulásunk egyre alpáribb és elviselhetetlenebb. Árad a harag és a gyűlölet.

 

Akik itt vagyunk, tudjuk, mit jelent számunkra a kultúra, a hagyomány. Tudjuk, hogy mi tesz bennünket nemzetté. Mégis aggasztó a távlattalanság. Főképpen a fiatalok távlattalansága. Tragikus következményű lehet egy olyan egyszerűnek, súlytalannak vélhető lépés, mint az iskolakötelezettségi évek megkurtítása. Komoly felkészültség nélkül ebből csak tengés-lengés lehet.

 

Igaz, ez oktatásügy, nem pedig kultúra. Csakhogy a kultúra az oktatás és a családi nevelés útján válik nemzeti közkinccsé és egy-egy ember sokszor nemcsak lelki, hanem anyagi megtartójává. Senki nem vitatja a szakmai képzések fontosságát, de nem a közismereti tantárgyak, az irodalom, a történelem, a természettudományok lefokozásával. Ember nem mondja meg, hogy az iparban, a gazdaságban milyen tudásra lesz szükség akár öt vagy tíz év múlva. És akkor a ma képzett ifjú még eléggé fiatalon ott áll majd a szakmaváltás képessége nélkül, mert ahhoz bizony kultúra kellene. Attól viszont megfosztották.

 

Éppen ezért hangsúlyozom, hogy a kultúra, a műveltség legyen mindenkié. Tudjuk ugyanis, hogy a kultúra nedvei szinte titkos szövetségben tartják össze a normális társadalmakat.

 

Hölgyeim és Uraim!

 

A jövőre tekintő állam és önkormányzat minden értéket megbecsül, jöjjön az bármilyen irányból, és ragaszkodik hozzá, hogy támogatást a valódi érték kapjon. A művészetben az értékviszonyítási alap a nemzeti kulturális hagyomány, amely a bartóki modell jegyében ősi gyökerekből táplálkozik, ugyanakkor nyitott Európára, nyitott a világra, és nyitott minden megújító törekvésre, amely nem emberi mivoltából akarja kifordítani a kultúrát.

 

Tudnunk kell, hogy a magyarság a mostaninál sokkal nehezebb helyzetekben mibe kapaszkodott bele. Volt itt már megosztás és megosztottság, volt tragédia, volt tatárjárás, törökdúlás, volt Mohácsi vész, volt három részre szakított ország, volt Trianon, voltak világháborús vereségek és levert forradalmak, de mindig volt túlélés. A herderi jóslat a tizennyolcadik század végén, miszerint a magyarok nyelve és létezése századokon belül eltűnik, régen beteljesedett volna, ha eleink nem ismerték volna az anyanyelv, a kultúra, a történelem megtartó erejét. Ez a jóslat nem lelohasztotta a magyarságot, hanem feltüzelte. A nyelvújítás volt rá a válasz, és vele az irodalom megújítása. Tehát a kultúra.

 

A kultúrának még akkor is össze kellene kötnie bennünket, ha a politikában más nézeteket és célokat képviselünk. Egy trianoni traumában élő nemzetnek ezt mélyen meg kell értenie. Ma azért emlékezünk Trianonra, mert a békeszerződés szövege száz évvel ezelőtt ezekben a januári napokban vált tragikusan közismertté. És emlékezni fogunk a későbbiekben is. Az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Évévé nyilvánította 2020-at. A ceglédi önkormányzat által megalapított emlékbizottság szándékai szerint az emlékév eseményei megszólítanak minden korosztályt, és alkalmak sora lesz rá, hogy szimbolikusan újra összekössük a Trianonban elmetszett szálakat.

 

Februárban kezdődik egy fiataloknak szóló pályázat: "Mit veszített hazánk 100 évvel ezelőtt?" címmel. Célja egy-egy határon túlra került település történelmi és kulturális örökségének feltárása. A IV. Ceglédi Filmfesztiválon vetítenek Trianont és örökségét bemutató dokumentumfilmeket. A Városi Könyvtár báró Kemény János marosvécsi mecénás és az Erdélyi Helikon írótalálkozóinak szellemét idézi. A könyvhét író-olvasó találkozói is az emlékévhez kapcsolódnak. A múzeum és szinte minden intézményünk benne lesz a sorozatban, még a gyógyfürdő is. 2020. június 4-én Cegléden ugyanúgy megszólalnak majd a harangok, mint 100 évvel ezelőtt az egész történelmi Magyarországon. Országzászló állításával és félárbócra engedésével, a Városházán képviselőtestületi üléssel, a Kossuth Művelődési Központban komolyzenei koncerttel emlékezünk a tragikus évfordulóra. Lesz tudományos konferencia, testvérváros-találkozó, gasztronómiai és kulturális együttlét, generációk közötti vetélkedő. Nemsokára a Trianon 100 Cegléd facebook-oldalon tájékozódhatnak a részletekről. 

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Honfitársaim!

 

Cegléd jövője szempontjából az a fontos, hogy egy ilyen gazdag sorozatban az érték mérték is legyen! Semmilyen szélsőség nem segít a magyarságon. Nacionalizmus nem, hazafiság igen! Ezt nem én mondom, hanem Illyés Gyula mondta. A szomszédcsatározások ellen némiképp jó hatású lett az európai közösség, amelynek politikailag és jogilag is a tagjai vagyunk. Felmérések szerint a magyarországi magyarok többsége kitart az Európai Unió mellett. Ez is a magyar kultúra oltása.

 

Mi, ceglédiek, talán ebben is egy közösség lehetünk. Az bizonyos, hogy közösen szolgálhatjuk a szándékot, hogy a kultúra, a művelődés, az ismeretek gazdagságát mindenkinek felajánljuk. A fiataloknak különösképpen. Megkérem az alkotókat, a kultúra terjesztéséhez értő szakembereket, hogy legyenek ebben továbbra is a város segítségére. Megköszönöm, ha így lesz, és azt is köszönöm, hogy most meghallgattak. Isten áldja Önöket.

 

Cegléd, 2020. január 25.

 

 

DÍJAZOTTAK

 

 

Némedi Tivadarné gyermekkönyvtáros Ceglédi Városi Könyvtár

  • A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett könyvtáros oklevelet.
  • 1980-tól dolgozik a közművelődésben, 1997-től a Ceglédi Városi Könyvtárban.
  • 2000-től a Gyermekkönyvtár vezetője.
  • 2018-tól intézményvezető-helyettesként és a Minőségirányítási Tanács vezetőjeként is részt vesz a könyvtár munkájában.

Szakmai tapasztalatai és folyamatos önképzése révén nyert nagyfokú tudása, példaértékű munkamorálja, végtelen empatizmusa a könyvtárosi munka valamennyi területén egyaránt megtapasztalható, ezek közül kiemelkedő gyermekkönyvtárosi tevékenysége.

 

Az olvasás, az olvasóvá nevelés elkötelezett híve. Az olvasásnépszerűsítésről nemcsak akkreditált képzésen elsajátított, elméleti tudással bír, hanem annak minden lehetséges formáját igyekszik beépíteni a könyvtárosi munkába. Folyamatos kapcsolatot tart fenn a város óvodáinak, általános iskoláinak pedagógusaival és velük együttműködve gondoskodik az olvasmány-feldolgozásokat segítő, az ismeretbővítő és hagyományápoló könyvtári foglalkozások lebonyolításáról.

 

Az élmény-pedagógia jegyében, a korosztályok érdeklődésének figyelembevételével rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, vándorkiállításokat. Az olvasási szokások változását követve ösztönzi a kollégákat újabbnál újabb könyvtárpedagógiai módszerek alkalmazására, maga is számos ilyennek volt kipróbálója.

 

A család, a generációk együttolvasásának előmozdítása nyomán indította útjára a Bagoly Ludvig Könyvtári Olvasásnépszerűsítő Játékot, amelyben évről-évre nő a résztvevők száma.

 

Hosszú évek óta szervezi az általános iskolás diákok számára a városi Versmondó Versenyt, valamint a városi Mese- és Prózamondó Versenyt, amelynek egyik fontos célkitűzése, hogy a gyerekek egymást ösztönözve kerüljenek közelebb a szépirodalomhoz, és őrizzék a vers-és prózamondás hagyományát.

 

Vallja, hogy az olvasás játék és igazi élmény és örömforrás, ez a gondolat táplálja a felügyelete alatt zajló nyári olvasótáborokat. Segítőkész, megértő, impulzív személyisége jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a város legfiatalabbjai szüleikkel, nagyszüleikkel együtt a szabadidő értékes eltöltését választják a Gyermekkönyvtárban.

 

Munkáját szakmai szervezetek is elismerik: szakmai tapasztalatátadásra, prezentálásra többször nyílt alkalma, 2011 és 2014 között a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pest Megyei Szervezetének vezetőségi tagjaként.

 

Több évtizedes hivatástudattal, kiváló szakmai felkészültséggel végzett munkája elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

 

Reznák Erzsébet történész múzeumigazgató

 

Reznák Erzsébet Cegléden született. Tanulmányait Cegléden, Szombathelyen és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte.

 

1980-ban került a Kossuth Múzeumba, ahol népművelő-történészként kezdett dolgozni. Eredményes munkája elismeréseként 2007-ben kinevezték a múzeum igazgatójának.

 

Kiemelt kutatási területe Kossuth Lajos élete, tevékenysége, a Kossuth-kultusz helyi és egyetemes jelensége, valamint a 19-20. századi ceglédi helytörténet.

 

A Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör a ceglédi Kossuth-kultusz hagyományának egyik őrzője, amelynek titkári feladatait is ellátja. Ez az egyesület az egész országban példa nélküli hagyomány.

 

Munkája nyomán 2014-ben a Kossuth hagyomány helyi ápolása felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. A néphagyományokhoz kötődő elemek mellett a Kossuth-kultusz az első városi jellegű hagyomány, ami bejegyzésre került.

 

A Múzeumbaráti Körön kívül, a Cegléd Barátainak Körének is tagja.

 

Napi elfoglaltsága mellett, komoly tudományos kutatómunkát is végez. Eddig, mintegy tíz kötete jelent meg nyomtatásban. A legutóbbi, "Cegléd Város Díszpolgárai" 2018-ban.

 

Sokat foglalkozik helytörténettel, a közelmúlt eseményeivel is. Munkásságával hozzá járult ahhoz, hogy az egykori ceglédi hadifogolytábor területét, 2016-ban "történelmi emlékhellyé" nyilvánítsák.

 

2019-ben, a gondozásában jelent meg a "Ceglédi füzetek" negyvennegyedik kiadványa.

 

Évente számos előadást tart belföldön, külföldön, többek között Pozsonyban és az erdélyi testvérvárosokban. Nagy szeretettel és hozzáértéssel mutatja be - a látogatók nagy örömére - a múzeum tárlatait, ahol foglalkozásokat is tart iskolásoknak. Városunkban előadások, emlékbeszédek, kiállítás megnyitók fűződnek nevéhez.

 

Munkásságának eddigi legmagasabb elismerései: Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (2002); Gubody Díj (2002), Pest Megye Önkormányzata Tudományos Díja (2004) Pest Megyéért Emlékérem (2014).

 

Elhivatott, eredményes és kivételesen magas színvonalú példaértékű közművelődési tevékenysége és a város érdekében tett lelkiismeretes munkájának elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

 

Banai Szilárd - eMeRTon, Fonogram, Arany Dobverő, Prince Award díjas előadóművész zenepedagógus, dalszerző, zenekarvezető

 

1978-ban született Cegléden. Zenei pályáját szülővárosában kezdte csellistaként. Több év csellótanulás után fordult az ütőhangszerek felé, amihez erős ösztönzést adott édesanyja, aki alapító tanára volt a Ceglédi Zeneiskola ütő tanszakának.

 

Banai Szilárd zenei tehetsége kezdetektől fogva megmutatkozott, improvizációs készsége és képessége, valamint az e területen elért eredményei az előadóművészi pálya felé irányították figyelmét.

 

A Ceglédi Zeneiskola után tanulmányait Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzdob szakán diplomázott. Már pályája elején lehetősége volt a hazai jazzélet legkiemelkedőbb alakjaival játszani, többek között Pege Aladárral, Binder Károllyal, Csepregi Gyulával, Birta Miklóssal és a Stúdió 11-gyel. Tizenöt évig tagja volt Magyarország egyik vezető zenekarának (Djabe) akikkel több, mint 40 országban képviselte hazánk zenei kultúráját. 2015-ben rendezője zeneszerzője volt a DrumEmotion zenei dokumentumfilmnek, amit a Mezzoforte együttes dobosával Gulli Briemmel készített. A DVD-n olyan művészek ajánlásai olvashatók, mint Steve Hackett (Genesis) Peter Erskine és Alex Acuna. A filmet bemutatták a Frankfurti Musik Messe-n és Hollywoodban a NAMM Shown is. 2016-ban megalapította saját együttesét (Silhouette&Vinx) egy világhírű énekprofesszorral (Vinx) aki nem kisebb művészek partnereként dolgozik az Egyesült Államokban, mint Sting, Cher, vagy Sheryl Crow. A produkció Európa-szerte koncertezik érintve a hazai fesztiválhelyszíneket is.

 

Az évek során számos kiváló hazai előadóval is dolgozott csak néhányat említve: Alapi István, Balogh Kálmán, Dresch Mihály, Másik János, Janicsák Veca, Serbán Attila, Kovács Kati, Palya Bea és még sokan mások

 

Felfigyeltek rá a vezető hangszergyárak is több cég választotta nemzetközi márkanagykövetének, ami hatalmas szakmai elismerést jelent Ludwig (USA) Vic Firth (USA) Paiste (Svájc).

 

A hangszeres játék mellett fontos szerepet tölt be életében a tanítás, ismereteinek magas szintű átadása a jövő generációja számára. Tanított a Debreceni Zeneművészeti Egyetemen, a Budapesti Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskolában és Főiskolán, majd 2013 óta a Ceglédi Erkel Ferenc Zeneiskola tanára. Ütőhangszeres művészi pályafutása mellett sikeresen készített fel növendékeket zenei pályán való továbbtanulásra, tanítványai ütőhangszeres versenyeken több alkalommal díjazottak voltak.

 

Volt zenei alma materét jótékonysági koncert keretében támogatta, segítséget adva ezzel is szülővárosa tehetséggondozásához. Városi rendezvények szereplője: Múzeumok Éjszakája, Jazz világnapi koncert, Jazzpéntek, Dobos Gála…

 

Művészetét megismerve egyre több helyre hívják mesterkurzusokat tartani, 2017-ben kiemelt vendége volt a világ egyik legnagyobb dobos fesztiváljának (LaRioja), mint előadó tanár és mint a gála fellépő művésze, de a Barcelonai zeneakadémián is tartott mesterkurzust vagy Lettországban a Saulkrasti Jazz táborban. A Ceglédi Tankerület Szabadegyetemén tartott előadása telt házzal zajlott, de nagy népszerűségnek örvendett az STB-koncerten nyújtott művészi teljesítménye is.

 

Szervezőként is aktív a saját és egyéb zenekari turnéjain kívül Cegléden is több alkalommal szervezett koncerteket. Társszervezője volt a város 650. évfordulójára rendezett Örömzene nagykoncertnek.

 

Sokoldalú, kiemelkedő, példaadó szakmai munkájának elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

 

A díjátadás után a Sárik Péter Trió Beethoven műveinek jazz feldolgozásait hallhatták a jelenlevők a Kecskeméti Szimfonikusok Kamarazenekarának közreműködésével.

 

(Fotó: Szokolai Attila)

Értékelés: 5/1

Eseménynaptár

Ke Sz Cs Sz Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Aktuális programok

Jelenleg
nincsenek
programok...

Cegléd időjárása

meteoblue

Térségi Adattár

Régi honlapunk